A következő Falk Art Fórum fesztivál időpontja: 2019. május 18.

A 2019. május 18-i Falk Art Fórum programjai

Fesztivál » Programok

 

MINDEN PROGRAM INGYENES! 

 

ELVESZETT MŰTÁRGYAK 

Nyomozó játék gyerekeknek! A résztvevők ez idő alatt ,  14:00–19:00  bármikor indulhatnak, menetleveleiket a Balaton utca – Falk Miksa utca sarkán felállított információs sátornál vehetik át. A kicsiknek fejtörők segítségével kell az adott galériákban megtalálniuk a különféle művészeti alkotásokat. A helyszíneken minden egyes megtalált tárgyért egy-egy pecsét jár a „nyomozó” menetlevelébe, amit végül meglepetés ajándékra válthatnak  az információs sátorban.

 

 

SÉTA A FALK MIKSA UTCÁBAN

Találkozás az Info sátornál (Falk Miksa-Balaton utca kereszteződése).  Egy környék, ahol 150 éve még gyárak gépei zakatoltak, ahol az Országház megépítése előtti időkben a spanyol származású Valero család selyem- és fátyolgyártással foglalkozott, ahol a szabadságharc előtt néhány évvel Széchenyi kezdeményezésére beindult az ország első gyár jellegű gőzmalma.

Egy utca, amelyet háromszor is elneveztek a neves újságíróról, Falk Miksáról, híven tükrözve a huszadik század politikai fordulatait. Először abban az időben, amikor a Parlament szomszédságában egymás után nőttek ki a földből az elegáns paloták, az eklektikus és szecessziós bérházak.

Egy kávéház, ahol Rodolfó egy kisfiú füle mögül pénzdarabokat csalt elő – az ámuló gyerek Vámos Miklós, a helyszín a Luxor volt. Bauer György kávés a harmincas években állítólag a családi ezüstöt tette pénzzé a vállalkozás beindításához. Szomory Dezső, Rejtő Jenő is eljárt ide.

Egy szobor, amelyhez csak nehézségek árán talált a szobrász megfelelő kutyamodellre. Népszerű városi legenda a névadó rokonsága Peter Falk színésszel, aki a körút felől fogadja az utcába térőt. Vajon mennyi köze van Columbo alakítójának Erzsébet királyné magyartanárához?

Egy séta, amely összeköti a körutat a Kossuth térrel, a múltat a jelennel, átível generációkon és városrészeken. Bekukkant udvarokba és lépcsőházakba, alakokat és anekdotákat idéz az utca történetéből. Balázs Kata idegenvezető és újságíró mesél.

 

 

MŰVÉSZPADOK

Utcára kerülnek újra azok az eredetileg natúr fenyőpadok, amelyeket a Falk Art Fórum évekkel ezelőtt azért vásárolt, hogy művészek, vagy művészi vénával megáldott műkedvelők, munkájukkal műalkotássá varázsolják. Az időjárás viszontagságainak sajnos nem ellenálló padok csak évente egy alkalommal, a Falk utcai fesztiválon láthatók és persze, használhatók.

A projekt nem ismeretlen a budapestiek előtt, 2006-ban a nemzetközi tehén parádé keretében 41 műanyag tehenet díszítettek ki magyar művészek, majd árvereztek el az év októberében, egy jótékonysági aukción, 19 és félmillió forintért a Művészetek Palotájában. A padokat a Falk Art Fórum szervezői inkább féltve őrzik egész évben, s a fesztivál közönsége hálás is ezért: van, hol megpihenni a galériajárás közben az utcai sokadalomban.

Aba  Szőcs László – festőművész
Balogh Csaba -- képzőművész
Barna  Gyula  - belsőépítész
F.Zámbó István - festőművész
Fillenz  István – grafikus
Geszler Zsuzsa KEZS -– festőművész
Győri Márton  - festőművész
Kemény  Zoltán - grafikus
Kiss  Adél  -  formatervező
Komjáti  Orsolya  - selyemfestő
Makrai  Elek  -  divattervező
Moró Lajos – műkereskedő
Nemes  Aurélia  - grafikus
Regős  István  -   festőművész
Sajdik  Ferenc  -  grafikus
Sóváradi  Valéria  - képzőművész
Stefanovits  Péter  - festőművész
Székelyi  Katalin  - textiltervező
Szőcs Éva Andrea  -  kerámikus
Veres  Lehel -  iparművész

      

Győri Márton  - festőművész alkotása                                                  Kemény  Zoltán - grafikus alkotása

 

 

A Falk Miksa utcába költöznek a japán művészetek

A hivatalos magyar–japán kapcsolatok 1869-ben kezdődtek, amikor az Osztrák–Magyar Monarchia diplomáciai kapcsolatot létesített Japánnal. Erre is emlékeztet az  a programsorozat, amelyre az idei Falk Art Fórum Antik és Művészeti Fesztiválon  kerül sor a Magyar–Japán Baráti Társaság szervezésében.

HAIKU A haiku a japán költészet egyik jellegzetes versformája, amely a 16.- 17. században jelent meg. Erős zeneiség jellemzi, általában 3 sorba rendezett 17 morából, azaz szótagból épül fel, 5-7-5 szótagos elosztásban. Szerepelnie kell benne évszakot jelző szónak, csattanóval záródik, és sorvégi rímet nem tartalmaz, miképpen címe sincs.
FUROSIKI A furosiki lényegében egy batyu. Olyasmi, mint amiben a mi parasztasszonyaink szántó vető emberüknek vitték az élelmiszert anno.  A Furosiki ehhez hasonló, az ajándék jellegének megfelelően megkötött négyszögletű kendő. Legyen az ajándék bármi: két üveg bor, egy görögdinnye, vagy bármilyen alakú tárgy.
SAKUHACSI A sakuhacsi nem más, mint egy nyolclyukú bambuszfurulya. A hangszer a zen buddhizmus vallásos praxisában fejlődött ki, és hagyományozódott át. Kenéz László fogja megszólaltatni, aki avatott muzsikusa ennek a hangszernek.
ORIGAMI A papírhajtogatás művészete. Négyzet alakú papírból bármit meg lehet hajtogatni. Japánban az origamizás életforma.  A japánok origamiznak otthon, az utcán, ha várakoznak, és  ezt a művészetet még az iskolákban is tanítják.
KALLIGRÁFIA A kalligráfia művészi igényű díszes kézírás. A szépírás művészete. Kínai eredetű, koreai közvetítéssel került Japánba, miként a többi művészet, ez is a buddhizmusban gyökerezik.
IKEBANA Az ikebana a virágrendezés művészete. Az ikebana kompozíció a nyugati virágkötészettől eltérően színekben visszafogott, és kevés anyaggal próbál erős kompozíciós hatást elérni. A kiegyensúlyozott aszimmetriát alkalmazza, mellyel a természet teljességét szimbolizálja. A teljesen kinyílt virágot ritkábban használja, főleg bimbót, rügyező, vagy száraz ágat, száraz levelet alkalmaz, ezzel is az élet változását, és a mulandóságot jelképezi.
Vihar Judit és a gésák
KIMONÓ A kimonó ruhát jelent, japán népi viselet, és a magyar közhiedelemmel ellentétben férfiak is hordják. Valamennyi apró eleme: színe, mintázata, a megkötés módja, különféle szimbólumai mindent elárulnak viselőjéről. A díszes kimonókat csak segítséggel lehet felvenni. Az esküvői kimonó külön kategória, ára egy luxuskocsiéval vetekszik.  A japánok ma már nem nagyon hordják, ezzel szemben őrzik, és nagy tiszteletben tartják őseik kimonóját.

 

 

Nagypolgári és arisztokrata enteriőrök 1900–1945

Somlai Tibor előadása

Érdekes enteriőrök, élvezetes előadás, üres nosztalgiázás helyett tartalmas, a funkcióra és a harmóniára összpontosító beszélgetés – a Bodó Galéria délutáni vendége a Falk Art Forumon Somlai Tibor designer lesz.  Bár ipari formatervezőként végzett, a szakmában belsőépítészeti munkái, a nagyközönség számára pedig könyvei (Tér és idő – Lakásbelsők a két világháború között 1925-1942, Távol és közel – Belsőépítészet a háború után 1945-1970, Volt és nincs – Nagypolgári és arisztokrata enteriőrök 1900-1945, Fent és lent – Pest-budai lépcsőházak 1835-1945 – Corvina kiadó) tették ismertté a nevét.

Somlai maximalista. Mosolygós lénye, gyakran hordott színes nyaksáljai némi bohém külső alá rejtik minuciózus pontosságú terveiben testet öltő tudását, s szigorát. Ő formálta újra például a Belvárosi Színház tereit, alakította ki az Operaház bárját és kávézóját (vajon mi marad belőlük?), csak úgy, mint az Óbudai Zsinagóga vagy a Toman Diet üzleteinek berendezését.

E sorok írója több mint három évtizede ismeri őt, s csak egyszer látta ingerültnek, amikor kétéves lánya csatos cipőcskéjével éppen megmászni készült Tiborék valódi selyem huzatú kanapéját. Szemüvege és felhúzott szemöldöke alól kitekintő, szemrehányó tekintete azonban sok megrendelő számára ismerős lehet, amikor a minőség és a tökéletes esztétikai egyensúly kárára némi engedményre próbálják rávenni. Somlai ért a design minden ágához, megbízásai teljesítésekor az ötvösség, a lámpa-, a bútor- és a textiltervezés ismeretének birtokában alakítja belső tereit. Munkái felismerhetők, de nem magamutogatók, élhető, könnyen belakható, használható enteriőröket hoz létre.

A Bodó Galériában fotók segítségével mutatja be, kutatásain alapuló szubjektív megjegyzései kíséretében, egy letűnt világ képviselőinek életkörülményeit.

Időpont: 2019. május 18. 16.00

 

RÉGI VAGY ÚJ, EGYEDI TERVEZÉSŰ VAGY ÁRUHÁZI?

Kerekasztal beszélgetés a lakberendezésről

Még itt, a régiségek és az egyedi tervezésű, kisszériás darabok utcájában is álságos dolog lenne mindenkit arra bíztatni, hogy designer bútorokkal vagy rég megkopott családi örökséggel rendezze be otthonát. A korral változik a közízlés, a technika fejlődésével a lakások alapfelszereltsége is egészen más, mint akár 20–30 esztendeje volt. A békebeli bieder szekrény, a nagyi gyönyörű, ám hatalmas tálalója, a nagynéni „felbecsülhetetlen” értékű erdei tájképe a falon nem feltétlenül álmaink netovábbja, ha a saját otthon berendezéséről van szó. De mit csináljunk, ha egy-egy régi, emlékeket idéző darab a szívünkhöz nőtt, s felújítva már ki nem adnánk kezünkből, és a 21. századi olasz formatervezés csodáját is, legalább egy csillár erejéig, szeretnénk magunknak tudni? Mitől lesz szép, személyes és egyedi az otthonunk, akár sok, akár kevés pénzzel állunk neki megteremtéséhez? Ilyesmikről beszélget Kajdi Csabával, a Visage Models vezetőjével és Varga Judit díszlettervezővel Szegal Hanna Lea művészeti menedzser. Szó esik majd a trendekről is, miközben azt is megtudjuk, a beszélgetőpartnerek mi alapján rendeztek be saját otthonukat, munkájuk, szociális hátterük mennyire hat ki mára kialakult ízlésvilágukra.

 

 

 

#ZENÉLAZUTCA

„A #zenélazutca olyan vlogsorozat, amelyben szeretnék Nektek bemutatni, illetve veletek együtt megismerni olyan tehetséges utcazenészeket, akiknek a története sokkal tartalmasabb annál, hogy csak engem inspiráljon" – ezzel mondattal indította útjára Odett a #zenélazutca nevű programot, aminek most a Falk Art Fórum ad színpadot.  A vlog szereplői közül itt lesz velünk Kristóf, Sztojka, és még sokan mások, várunk benneteket szeretettel a Belvárosban, a Falk Miksa utcában!

      

 

 

Végre akadálymentesen élek

Weszely Ernő harmonika művész, a Haas Galéria Dalériájának 10 éve rendszeres főszereplője.

Nem csak harmonikán játszik, más hangszereket megszólaltat és kedvelt slágereket, francia sanzonokat, örökzöld jazz-dalokat is előad. A közönség különösen kedveli koncertjein a kívánság-dalok előadását. Az idén 66 esztendős művész három éves korától vonzódott a zenéhez, amit akkoriban egy Orion típusú rádió és egy lemezjátszó segített. Négy éves volt, amikor apja elvitte egy vak kántorhoz Sümegen, ott ismerkedett meg a zongorázás alapjaival. A vakok iskolájában az általános oktatás mellett szabályos zenei képzésben is része volt, tanulmányai végeztével a vendéglátóiparban dolgozott. 1984 szeptemberében a Budapest Ragtime együttes meghívta tagjai sorába, tulajdonképpen ekkor indult el valódi zenészkarriere. Bejárták együtt a fél világot, de Wesely két év elteltével önálló, szólista karrierbe kezdett.  Sokat játszott külföldön, 1992 óta itthon lép fel.

„Az utóbbi tíz évben sokat tanultam a digitális hangtechnikáról, alkalmazásáról. Ebben nagy inspirációt nyújtott Ray Charles példája, aki 1996-ban megjelent lemezének keverési munkáit saját maga készítette. A digitális technika nyújtotta lehetőségek miatt manapság egyre többet gondolok a zeneszerzésre is, mert a hangok világa mindjobban megnyílik előttem, és amit a fejemben hallok, azt ki tudom magamból játszani, meg tudom valósítani. Végre akadálymentesen élek, a többi nem számít.”