A Falk Miksa utcába költöznek a japán művészetek

A hivatalos magyar–japán kapcsolatok 1869-ben kezdődtek, amikor az Osztrák–Magyar Monarchia diplomáciai kapcsolatot létesített Japánnal. Erre is emlékeztet az  a programsorozat, amelyre az idei Falk Art Fórum Antik és Művészeti Fesztiválon  kerül sor a Magyar–Japán Baráti Társaság szervezésében.

HAIKU A haiku a japán költészet egyik jellegzetes versformája, amely a 16.- 17. században jelent meg. Erős zeneiség jellemzi, általában 3 sorba rendezett 17 morából, azaz szótagból épül fel, 5-7-5 szótagos elosztásban. Szerepelnie kell benne évszakot jelző szónak, csattanóval záródik, és sorvégi rímet nem tartalmaz, miképpen címe sincs.
FUROSIKI A furosiki lényegében egy batyu. Olyasmi, mint amiben a mi parasztasszonyaink szántó vető emberüknek vitték az élelmiszert anno.  A Furosiki ehhez hasonló, az ajándék jellegének megfelelően megkötött négyszögletű kendő. Legyen az ajándék bármi: két üveg bor, egy görögdinnye, vagy bármilyen alakú tárgy.
SAKUHACSI A sakuhacsi nem más, mint egy nyolclyukú bambuszfurulya. A hangszer a zen buddhizmus vallásos praxisában fejlődött ki, és hagyományozódott át. Kenéz László fogja megszólaltatni, aki avatott muzsikusa ennek a hangszernek.
ORIGAMI A papírhajtogatás művészete. Négyzet alakú papírból bármit meg lehet hajtogatni. Japánban az origamizás életforma.  A japánok origamiznak otthon, az utcán, ha várakoznak, és  ezt a művészetet még az iskolákban is tanítják.
KALLIGRÁFIA A kalligráfia művészi igényű díszes kézírás. A szépírás művészete. Kínai eredetű, koreai közvetítéssel került Japánba, miként a többi művészet, ez is a buddhizmusban gyökerezik.
IKEBANA Az ikebana a virágrendezés művészete. Az ikebana kompozíció a nyugati virágkötészettől eltérően színekben visszafogott, és kevés anyaggal próbál erős kompozíciós hatást elérni. A kiegyensúlyozott aszimmetriát alkalmazza, mellyel a természet teljességét szimbolizálja. A teljesen kinyílt virágot ritkábban használja, főleg bimbót, rügyező, vagy száraz ágat, száraz levelet alkalmaz, ezzel is az élet változását, és a mulandóságot jelképezi.
Vihar Judit és a gésák
KIMONÓ A kimonó ruhát jelent, japán népi viselet, és a magyar közhiedelemmel ellentétben férfiak is hordják. Valamennyi apró eleme: színe, mintázata, a megkötés módja, különféle szimbólumai mindent elárulnak viselőjéről. A díszes kimonókat csak segítséggel lehet felvenni. Az esküvői kimonó külön kategória, ára egy luxuskocsiéval vetekszik.  A japánok ma már nem nagyon hordják, ezzel szemben őrzik, és nagy tiszteletben tartják őseik kimonóját.